szombat, április 07, 2007

(köszöntés)

2 belepofázás

az ember ugye állítólag behatárolhatatlan mikrokozmosz.

szerény véleményem szerint ez marhaság.

pont annyira behatárolható, amennyire kell.

betűkből és számokból áll.

-az állam szempontjából számok sorozata.

személyazonossági-száma, egészségügyi-biztosítás-száma,
bankkontószáma van.

-az emberek szempontjából meg betűkből áll.
üres dumából. ha valakit körülírunk, betűket, szavakat, szintagmákat használunk.


minél több szám és betű, annál behatárolhatóbb.

pontos koordinátái vannak minden egyes embernek.



születésünkkor az életünk egy halovány elmosódot fehér folt a mélyfekete űrben.

idővel kezd összesűrűsödni.
a tapasztalat, az élmény és az elkerülhetetlen beintegrálódás a Világba teszi.
mire is vonatkozik a "szedd össze magad!" felszólítás? hát erre.

sűrűsödj. húzódj össze. foglalj minél kevesebb helyet és szívj minél kevesebb levegőt.

amikor már véglegesen elnyeri az ember "zip" formátumát és pusztán egy fehér pont marad, elég egy porszem, hogy eltakarja Isten fekete játéktábláján teljes mivoltát.

ha van élet a halál után, az talán az elhalálozása után felbukkanó újabb betük és számok halmaza:
-sírkövön a név és búcsúszöveg.
-a születési és elhalálozási év.
s e két szám között a vonal az illető teljes életét tartalmazza
(természetesen "zip" formátumban).


ím, ide csomagolom ki nektek majdani vonalkám töredékeit.