ez egy olyan szoba, ahova soha nem süt be a nap.
de most...amikor a legszomorubb vagyok...
visszatükröződik egy tömbház ablakáról a napfény és pont a szemembe süt.
ekkora kibaszást!
fényben úszik a szoba.
pont most!
van Isten.
és nagyon cinikus.
kedd, október 30, 2007
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
1 megjegyzés:
igen...ez most olyan, hogy az emberek tudod, szeretnek szenvedni. meg ha kisse paradox is mindez ebben a formaban. es szeretik, ha szenvedni hagyjak oket. szerintem a helyzet cinizmusa ertelmezes kerdese.vagy Isten cinizmusa. nem az van itt, hogy ragaszkodni akarsz a banatodhoz, apolgatni magadban, tudva, hogy nem ez a legjobb neked, de nem mersz mas utat valasztani?(persze, ha mindez igy is van, ennek a beismerese...tudom igen nagy aldozat...) mert ez a legegyszerubb..ez csak beletorodest kivan, harcot nem...pedig van benned harcos jellem, erre mar akkor rajottem, mikor vagy negy eve talalkoztunk eloszor. csak nem jol hasznalod fel:) szoval: ne bantson a feny...nem baszogatni akar. elj vele.
Megjegyzés küldése