vasárnap, május 13, 2007

életkép 1

fél kilenc. benyit nagyanyám. kér egy lejt. neki nincs aprója. megy templomba s kell a perselypénz. első gondolat: végülis szivesen adok... s a második: mindenki a maga hóbortjával. nagyanyám templomba jár én cigizek. ki mire dobja ki a pénzt...
visszafekszem. az éjjel háromkor feküdtem. valami négy órán át kínoztam egy need for speed pályát hardon. nem bírtam belenyugodni, hogy nem nyerek. szóval megnyertem s lefeküdtem.
kilenckor valami kerreg, zúg, sívít meg pláne zavar...a telefon. asszongya költeni akar. jó. szótfogadok. leteszem egyik lábam, aztán a másikat. közben slow motionban látom magam deréktól lefele. egészen szexi. vígasztalom magam, csak álmos vagyok, nem látok jól s különbenis 20 év múlva már csipásan sem fogom ilyennek látni magam reggel, szóval, ha igaz, ha nem, most kell "szavurálni". a tükör elé állok. szanaszéjjel áll a haj. hogy lehet ekkora hajat elaludni. azt hittem elég rövid, hogy kényelmes legyen, de elég hosszú, hogy ne aludjam el. mindegy. egy csattal szelídítem. nadrág. papucs. pizsamafelső marad egyelőre. fürdő. fogkefe. mosom a fogam becsukott szemmel. ha nem figyelek oda lefejelem a csapot, ha elalszom. szemet kinyitni. tükörben szemezni. az ébrentart. pláne ilyenkor kora reggel olyan világos, mintha két reflektort irányítanának rám. jó is ez így. anyámtól örököltem. gyerekkoromban megkérdezték az útlevélosztályon, hogy "kislány, szerinted milyen színü a szemed? kék vagy zöld?" mire én elmagyaráztam a néninek, hogy márpedig az én szemem olyan színű, mint a víz, amiben az óvodában lemosom az ecsetet, amikor fát festegetek s amellé tavat...olyan híg vízfesték-zöld.
fogkefe vissza a helyére. be a szobába. szennyeskosarat megragadni. mosókonyha. szennyesvállogatás (kezdek megébredni). be a rongyokat a mosógépbe. mosópór. öblítőszer. beállítás. gomb be. konyhából ki.
vizet odatenni főni. csészét, poharat előszedni. csészébe teástasak, üvegpohárba egy kanál cappuccino, egy kanál cikorlyakávé (tegnapelőtt elfogyott a ness) s egy cukor. ma olyan édes kedvemben vagyok. víz felfőtt. teára, kávéra rá. fagyasztóig elmenni, kivenni a fagyit. amolyan fele csoki, fele vanillia változat. kiskanalat bele. egy kanál vanillia kávéba, egy csoki szájba, egy vanillia kávéba, egy szájba, egy ide, egy oda...na elég lesz! vissza a fagyasztóba.
leülni gép elé (amit még félálmomban az ágyból bekapcsoltam). szokásos dolgok megtekintése: messengert be, dc-t be, e-mail stb. megint valami idiota csoport bejelölt iwiw-n. s a blogomra meg ráhümmögött comment-gyanánt Lehel. bosszantanak az ilyen hümmögések. számomra annyira semmitmondó. honnan tudjam, mire gondol, miközben hümmög???
vagy mondunk valamit, vagy nem. nini. a szóbanforgó Lehel bé akar biggyeszteni a messengerlisájába. jó. ám legyen.
már fél tizenegy. megyek vegyem ki a ruhákat a gépből.

Nincsenek megjegyzések: