macskaszemmel

fél négy van. olvasnom kell, de elálmosodtam. készítettem egy erős, hideg, keserü kávét*** és kimentem a lépcsőre friss levegőt szippantani. a várt ébredés helyett szokatlan szorongás vett erőt rajtam: kint sötét, hűvös tavaszi szellő, itt-ott felbukkan és végigszalad (vagy inkább hangtalanúl oson) a tömbázak ablakainak tükrében egy-egy autó lámpafénye, az utcán részeg fiatalok kurjongatnak a távolban... s így az éj hideg fekete selyem leple alatt nyöszörög az állatvilág. a mi világunk. köhögök egyet, megkavarom a vállam, nyújtózom...rádöbbenek, mily állati vagyok én is így. állat vagyok. AKKOR MEG MINEK KELL MOST NEKEM HAJNALI NÉGYKOR IRODALOMELMÉLETET TANULNI?????

***amely természetesen nem tükrözi a szexualitásomat. érti az, aki tud arról a kis pszichoanalízis tesztről, miszerint az ember olyan az ágyban, ahogyan a kávéját issza. bár való igaz, régen édesebben, forróbban, fűszeresebben és gyengébben szerettem a kávét...jelenlegi ízlésem úgyhiszem "moderato"-ban szól, de az ilyen keserü önébresztgetési tecnikáknak ugye nem sok köze van a tudattalanhoz.