lelkiismeret vs. gyávaság

gyerekkoromban megállapítottam, hogy a félelem és a pánik a két legsiralmasabb emberi dolog a világon. mindigis undorodtam a gyáva emberektől. (na meg azoktól, akik pénzről beszélnek. mai napig is melegem lesz és kiszaladnék a világból, ha valaki ilyet mond hogy "ezért pénzt adtam".)

"a lelkiismeret és gyávaság alapjábanvéve egy és ugyanaz a dolog. a <lelkiismeret> a cégnek a forgalmi neve" (dorian gray arcképe)

soha nem voltam bátor. mindig csak vakmerő. fejest ugrok a betonra, nekiszaladok a szakadéknak, becsukott szemmel, esztelenül rohanok halálomba akár. pur mazochizmus. imádom a csattanás utáni sajogást. ha valamire is büszke lehetak magamból, akkor erre...

M E R E K ! ! ! ! !